Naptár
szeptember 2016
H K S C P S V
« júl    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Interaktív program diákoknak Marosillyén

Idén több száz anyaországi és erdélyi diákcsoport kereste fel Bethlen Gábor marosillyei szülőházát és ismerkedett meg Erdély Aranykorával.
Marosillyét, Bethlen Gábor Szülőhelyével azonosított a köztudat. Sajnos az Illyei település magyar vonatkozású történetének ismerete igen szegényes, ami a diákok körében nagy érdeklődést váltott ki.
Több iskola csoport és utazási iroda tanácsára, a Bethlen Ház látogatását interaktívabbá tettük egy rendhagyó történelemóra keretében. Az idegenvezetés mellett a gyerekek beöltözhetnek középkori ruhákba,fényképeződhetnek, majd egy olyan feladatlapot kapnak amelyet idegenvezetés közben, egyénien külön lyukasztógéppel válasszák ki a helyes választ, majd egy speciális táblán, a történelem óra befejeztével ellenőrizhetik válaszaikat.
A program része Az Aranykor Öröksége című dokumentum film megtekintése, ami ízelítőt kínál a ház helyreállításának megelőző időszakából és az Ilyei történetről. Ezen dokumentum film befejeztével, lehetőség van a gyerekeket házi jellegű leveles süteménnyel megvendégelni. A program biztosítása által, másfél órás időzítést tesz lehetővé az idelátogató diákoknak.
Ezennel köszönjük a Communitas Alapítvány támogatását, akinek Művelődési Szaktestületének 1000 lejes támogatásával sikerült a programhoz szükséges 2000 db. feladatlapot nyomdáztatni.
Varga Csaba
 

Beiktatták Déva új városvezetését

Dr. Máté Márta először teszi le a tanácsosi esküt. Kollégája már negyedszer tette meg pénteken

Pénteken tartotta alakuló ülését a júniusi választások nyomán létrejött új helyi tanács. A városháza nagyterme zsúfolásig megtelt az ünnepre, noha a hőség szinte elviselhetetlen volt. A tanácsosok letették az esküt, mandátumuk ezáltal érvénybe lépett, majd Mircia Muntean (PSRO) megválasztott régi-új polgármester eskütétele és beiktatása következett.

Ezután került sor a két alpolgármester megválasztására. A két tisztséget Răzvan Mareş (PSRO) és Ovidiu Moş (PSD) tölti be. Utóbbi több szavazatot kapott mint Irinel Faur, a PNL jelöltje. Az új tanácsban a PSRO-nak és a PSD-nek 6-6 tanácsosa van, (szövetkezve létrehozták a többséget), a PNL-nek 5, az ALDE-nak és az RMDSZ-nek, pedig 2-2. Az RMDSZ-t Pogocsán Ferdinánd Zoltán (negyedik mandátum) és dr. Máté Márta (első mandátum) képviselő a helyi tanácsban, miután az előző 8 évben csak egy magyar tanácsos volt Déván.

 

Chirmiciu András

Játékos délután édesanyákkal

Édesanyám, a legdrágább kincsem!- vallják a gyerekek s velük együtt mi, pedagógusok is. Erre kitűnő alkalom, az az idő, amit közösen megélünk velük.

Ilyen vidám, játékos és szép eseménynek voltunk tanúi 2016. május 23-án a Téglás Gábor Elméleti Líceum csernakeresztúri tagintézményében, ahol az édesanyákat, nagymamákat köszöntötték a legkisebbek és a nagyobbak.

A délután az óvódások meglepetéssel fűszerezett mosolygós kis előadásával kezdődött, ahol a kicsik virágok és pillangók szépségével  köszöntötték azokat, kik számukra a legkedvesebbek. Őket követte a kisiskolások és anyukák közös tevékenysége.

Először illendően méltattuk és felköszöntöttük őket , majd ezt követték a közös játékok: édesanyák önarcképének felismerése, énekes- mozgásos játékok ( Szervusz, kedves barátom, Ég a gyertya ég, Dínom- dánom, Tüzet viszek), a közös rajzolás, majd kincsvadászat – az iskola területén elrejtett ajándékok megtalálása( anya-gyerek).

Jó volt látni, ahogy az édesanyák gyerekké  válnak, közösen játszanak, nevetnek  egy kis időre, feledve ezáltal a mindennapok gondjait. A végén nem maradt el a közös teázás, falatozás sem.

Szép volt, jó volt és egy kissé más volt. Köszönet ezért, a csernakeresztúri édesanyáknak, nagymamáknak !

Széll Biborka

Június 5-én a közösség szolidaritását is mérjük

 

16 éves a Hunyad Megyei Hírmondó

 

A  szórványban a közösség szolidaritását mérjük június 5-én, hiszen az önkormányzati jelenlétünk a kis létszámú közösségek esetén valóban azon múlik, hogy sikerül-e mindenkit megszólítani és a közös ügy mellé állítani – mondta Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke kedden délután a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, ahol a Hunyad Megyei Hírmondó szerkesztősége szervezett találkozót  az RMDSZ önkormányzati jelöltjeivel és mindazokkal, akik rész vállalnak a megyei havilap megjelenésében.

   

 

 

 

 

 

 

“Választásokra készülünk, jelöltjeink között vannak tapasztalt helyi politikusok, mint Pogocsán Ferdinánd Déván vagy Benedekfi Dávid Lupényban, de vannak új, fiatal jelöltek, mint Kofity Zoltán Vajdahunyadon, Hajdú Gizella doktornő Petrozsényban vagy Margai Zoltán Bácsi községben. Úgy érzem, jó csapattal jelentkezünk az önkormányzati választásokon, bízunk abban, hogy a közösség szolidárisan támogatja a Hunyad megyei RMDSZ jelöltjeit” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

 

“Fontos, hogy munkánkat, az RMDSZ törekvéseit, célkitűzéseinket, eddig elért eredményeinket megismerjék közösségünk tagjai, és ebben a tájékoztatásban kiemelt szerep jut a Hunyad Megyei Hírmondónak, ezúton is köszönjük mindazoknak, akik önzetlen munkával lehetővé teszik, hogy hónapról-hónapra magyar szó jusson el a magyar családokhoz” – emelte ki az EP-képviselő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A találkozó házigazdája Csatlós Zsófia, a Hunyad Megyei Hírmondó főszerkesztője volt, a kötetlen beszélgetésen a Hunyad megyei közösség mindennapjairól, közéleti kihívásokról is szó esett, egyetértettek abban, hogy a Hunyad Megyei Hírmondó fontos szerepet tölt be a szórványközösség életében. “A közösségi életkép ereje abban is megnyilvánul, hogy van-e anyanyelvű írott sajtója az illető közösségnek. Ez bizalmat és reménységet ad az embereknek” – mondta Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója.

 

A Hunyad Megyei Hírmondó 16 éve jelenik meg, a 175. lapszámnál tartanak, megjelenését a Communitas Alapítvány teszi lehetővé, a szerkesztőségi és nyomda előkészítői munkát önkéntesen végzik a szerkesztőség tagjai és a Corvin Kiadó munkatársai. A lap 2000 példányban jelenik meg és eljut arra közel húsz Hunyad megyei településre, Brádtól Urikányig, ahol magyar családok élnek.

Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája

Déva, 2016. május 18.

A szórványmagyarság ünnepe

A Hunyad Megyei Magyar Napok értékelője

Sikeresen zajlott a hetedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok. A rendezvénysorozat május 9-én, Európa napján zárult, amikor a vajdahunyadi Corvin-Savaria Magyar Házban az Örömódát hallgatták meg együtt, míg a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban három generációnak szóló családi vetélkedőn szórakoztak együtt gyerekek, felnőttek és idősek. A tíznapos ünnepségsorozat értékeléséről Kocsis Attila főszervezővel, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatójával beszélgettünk.

 

– 2010 óta a Hunyad megyei magyarság már megszokta, hogy május-június táján az egész megyére kiterjedő rendezvénysorozat eseményei közül választhat.

– Most is erre törekedtünk, idén is változatos, szerteágazó és színvonalas rendezvények között választhattak. Mondhatni, hogy valamennyi, magyarok által jelentősebb számba lakott Hunyad megyei településen legalább egy kulturális rendezvény volt, a nagyobb városokban pedig számos előadás volt. Első alkalommal vezettük be a tematikus napokat, melyek tartalmas programokkal várták az érdeklődőket. Volt gyermekprogram, koncert, bányászkórus-előadás, képkiállítás, renaissance-tánc, néptánc, könyvbemutató, éremkiállítás, májusfaállítás, helytörténeti kirándulás, sportrendezvények és a Barcsay Ákos-díjak kiosztása sem maradt el. Természetesen a hagyományos magyar gasztronómia sem hiányzott, a rendezvénysorozat alatt 12 helyszínen főztek, összesen olyan 4500-5000 adag gulyás és 2000 palacsinta fogyott el, de emellett más ínyencségek is voltak. A hangulat mindenütt családias volt, a rendezvények résztvevői mindenütt jól érezték magukat.

– A közönségsiker mintha elmaradt volna az előző évekhez képest, különösen Déván, a szombati egésznapos szabadtéri rendezvényen.

– Az idő sem kedvezett, kétrendbeli vihar és a május elején kellemetlen 12 fokos hideg ellenére mégis 6-700 magyar együtt ünnepelt a főtéren. Valamennyien jól érezték magukat, kellemesen töltötték együtt a napot, s estére Balázs Pali koncertje igencsak fellendítette a hangulatot. Kétségtelenül az is közrejátszott, hogy idén nem léptek fel közkedvelt magyarországi nagy sztárok, mint például az EDDA, Bikini vagy Republic az előző években, de szűkített költségvetésből gazdálkodtunk, a választási kampány közeledése gondot jelentett anyagilag és a helyszínek kiválasztása szempontjából is, semmiképpen sem akartuk összemosni a magyar napokat a választási kampánnyal. De hát a Hunyad Megyei Magyar Napok elsősorban az itteni szórványról szól, az itteni magyarság ünnepe, a magyar kultúra, nemzeti hagyományaink, értékeink ünnepsége. Mindenekelőtt a saját kulturális egyesületeinknek szántunk főszerepet, külön kiemelném a dévai renaissance táncegyüttest, amely nemcsak színvonalas fellépéseivel tűnt ki, hanem sokat segített a szervezésben is.

– Magyarországról is szép számba eljöttek a testvértelepülések küldöttségei együtt ünnepelni a Hunyad megyei magyarokkal.

– Köszönettel is tartozunk a várpalotai, keceli, szombathelyi vagy jánosházi küldöttségeknek, hogy együtt ünnepeltek velünk, felemelő érzés mindkét fél számára. Háromszékről azonban csak egy néptáncegyüttes érkezett a Szórvány–Székelyföld együttműködés keretében, kevesebb, mint az előző években és kézművesek sem jöttek el. A testvériség szellemében nekik is köszönetet mondunk a támogatásért, még ha az kisebb is volt, mint az előző években.

– Akárcsak az előző években, a románság körében idén is nagyszerű visszhangnak örvendtek a magyar napok.

– Nem titkolom, hogy örvendtem a közösségi oldalakon megjelent román kommenteknek, melyek a magyarság összefogását, színvonalas rendezvényeit és példás hagyományőrzését méltatták. A magyar napok köztéri rendezvényeinek egyik célja, hogy a nyilvánosság előtt mutassuk be a románságnak kulturális és gasztronómiai értékeinket. A visszajelzések alapján sikerült is, a románság roppant kedvezően viszonyult a rendezvénysorozathoz.

– A megyét keresztül-kasul járva a magyar napok során sok magyarral beszélgettem, s szinte általános volt a vélemény, hogy noha nem volt minden idők legjobbja, az idei magyar napok is nagyszerűen sikerültek.

– Hasonlóan látom én is a dolgokat, vonalat húzva a végeredmény egyértelműen pozitív. Köszönetet is mondok ezért mindazoknak, akik segítettek a szervezésben, a már korábban említetteken kívül a Corvin-Savaria társaságnak, a nőszervezeteknek, a Dévai Geszthy Ferenc Társaságnak, a lupényi Eben Haezer Alapítványnak, a pedagógusszövetségnek, a Hauer Erich Diáktanácsnak, a Corvin Kiadónak, a Szivárvány nyugdíjasklubnak, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesületnek és nem utolsósorban a történelmi magyar egyházaknak.

– Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én is köszönöm!

 

Együtt sikerült!

A dévai és bukaresti magyar diákok is bizonyították,

A nagyvárosi szórvány identitásreprodukciója számos szempontból a bukaresti magyar”elszórványosodott szórvány” közösség egyik legjelentősebb kihívása. Az erősen egyoldalú etnikai közeg, a vegyes családok valamint a „szülőföld” paradigmája nagy részben rányomja bélyegét a bukaresti magyar diákok és fiatalok identitás vesztési folyamatára.

Az „Együtt sikerül” program elsődlegesen, egy állandó kapcsolat és fórum kialakítását célozta meg a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum és a hasonlóan szórvány közösségben működő dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai között, megalapozva így a hosszú távú partnerség feltételeit. A program olyan lehetőséget biztosított a két intézmény diákjai és pedagógusai számára melyben, megismerhették egymás sikereit, tevékenységeit, az iskolák közösségi szerepvállalásának fontosságát valamint ezekből a tevékenységekből leszűrt tapasztalatokat az oktatás, a kultúra, a hagyományok és nem utolsó sorban a nyelv és honismeret terén.

 

Az „Együtt sikerül” program sokoldalú céljainak megalapozásában figyelembe vettük azokat a lehetőséget, amelyeket Hunyad megye biztosíthat, azt hogy fiataljaink első kézből, a helyszínen ismerhessék meg az erdélyi kultúra épített örökségét, közös történelmünk, kultúránk és hagyományaink gyöngyszemeit és így lehetőséget biztosítsunk az iskolában elsajátított tudás kamatoztatását, történelmünkről, műemlékeinkről, természetismeretből és nem utolsó sorban az anyanyelv és az irodalom terén.

A programra, az Oktatási Miniszter 3637/2013 valamint 3637/2014 számú Rendelete alapján, „Tudj többet, legyél jobb” mottó alatt szervezett “Iskola másképp” hét keretén belül került sor, 2016. április 18-22 között.

A programban, drd. Mizsur Anitta, történelem szakos tanár koordinálása alatt, kilenc diák vett részt: Albișor Eliza, Ardeleanu Matilda, Barócz Dávid, Dézsi Zsófia, Fekete Krisztina, Jakab Blanka, Lojewski Erika, Măndiță Alex, Taguchi Crista, Dézsi Edith- Laura felügyelő szülő kíséretében.

 

2016 április 18-án a programban résztvevők, a bukaresti Nyugati pályaudvarról indulva, vasúton tették meg a Bukarest – Déva útvonalat, aznap megérkezve a Hunyad megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság által működtetett szálláshelyre, a dévai Őzike Szabadidő Központ táborába (a következőkben „tábor”).

A szállás helyszínének választása, a dévai Őzike Tábor, nem csak az „Együtt sikerül” programban megtervezett célpontok könnyű megközelítése – valamint a célpontok szállítási díjának ésszerű kiszámítása – miatt bizonyult szerencsésnek hanem, az itt talált kiváló feltételek miatt is, hiszen a szívélyes fogadtatás, a tisztaság, a rendkívüli szállás és étkezési lehetőség valamint a gyönyörű zöld környezet miatt is, hamar az „adys” diákok szívéhez nőtt.

A program második napján, diákjaink ellátogattak a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, ahol az oktatási tanintézmény vizitációján túl megismerkedhettek, tapasztalatokat cserélhettek a dévai hasonló osztályos diákokkal is.

Tudatában lévén afelől, hogy a dévai meghirdetése után, eredményessége és a programba betársult más erdélyi tanintézmények miatt országos sikernek és kiterjeszkedésnek örvend, ez alakalommal bemutatásra került a „Fogadj örökbe egy műemléket – Örökségünk őrei” program. Köszöntő beszédében, Kun-Gazda Kinga Viola, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum tanárnője, a ’’Fogadj örökbe egy műemléket – Örökségünk őrei” program egyik helyi szervezője és mozgatója, üdvözölte diákjainkat, kiemelve az „Együtt sikerül”, valamint a hasonló célú programok szükségességét. Beszédében házigazdánk rámutatott arra is, hogy a különböző oktatási intézmények diákjai csak ilyen közös programok keretén belül ismerhetik meg egymás tevékenységeit és kaphatnak lehetőséget a sikeres, jó praktikák átvételében, rámutatva, hogy „a jövő sikere a jól megalapozott tudásban” rejlik. A bemutatáson az „adys” diákok betekintést nyertek a program elméleti részébe valamint szerkezeti felépítésébe, megismerve a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai, Hunyad megyében elért sikereit, tapasztalataikat és eredményeiket.

A nap második felében a dévai diákokkal együtt, valamint Héjus Ágnes dévai tanárnő társaságában meglátogattuk egyik legfontosabb erdélyi épített örökségünket, a Kőműves Kelemen népballadából is megismert „Magos Déva várát”. Itt, a dévai diákok bemutatták a vár építésének történetét, legendáját, virágzó középkorát.  Megismerhettük, Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspökének és Dobó István, az egri hős raboskodásának színhelyét, a vár az 1848 – 49-es szabadságharcban játszott szerepét, valamint a felrobbantása utáni hányatott sorsát.

Ezt követően, miután láthattuk a sokszoros olimpiai bajnok tornászlányok felkészülési színhelyét, a Bethlen Gábor által épített Magna Curia-t és az itt működő „Dák és romai civilizáció” Múzeumába látogathattunk, ahol az ókori leleteken és a térségben kialakult civilizáción túl megismerhettük Erdély aranykorának fontos állomásait valamint az újabb idők kiemelkedő személyiségeit. Ugyanitt tekinthettük  meg Pataki Lajos festő 1896-ban készített monumentális, történelmi témájú festményét, mely a csatába induló Hunyadi János és kíséretét ábrázolja, Hunyad vármegye néhai ispánjainak festett képeit valamint a Lapidariumot és a természettudományi kiállítást.

Az ebéd után, a nap, a két oktatási intézet diákcsoportjai közös sport és szabadidős programjával folytatódott és zárult.

Másnap reggel újra útra keltünk és meglátogattuk a hátszegi Geoparkot. Itt tudhattuk meg, hogy a hüllők kövületeit 1895-ben Nopcsa Ferenc és testvére Ilona fedezete fel, tanulmányozták és tették híressé az erdélyi törpe dinoszaurusz fosziliákat. (Magyarosaurus dacus, Telmatosaurus transsylvanicus, Struthiosaurus transsylvanicus, Megalosaurus hungaricus, Elopteryx nopcsa).

Innen Erdélyi Vaskapu – Hunyadi János 1442-es zajkányi csatájának színtere valamint Dácia római tartományának egykori fővárosa, Ulpia Traiana Augusta Sarmizegetusa-ra utaztunk, a monumentális épületromok nézelődése közben hosszú beszélgetésen elevenítettük fel a történelemórákon megtanultakat, az itt vívott csatákat és harcokat, a rómaiak és a dákok, valamint a gladiátorok életmódját.

Ezt követően hatalmasat ugrottunk az időben, térben annál kevesebbet. Nagy érdeklődéssel jutottunk a retyezáti Kolcvárhoz, melynek neve a Verne Gyula féle Kastély a Kárpátokban című regényhez is kötődik. A zord idő ellenére, a kitűnő természeti adottsággal megáldott vidéken épült festői várrom lenyűgözte az „adys” diákokat.

A következő megállónk a hátszegi Bölényrezervátum volt, ami szintén nagyon tanulságos volt, hiszen diákjaink élőben láthatták, a sajnos már, kihalófélben levő európai bölény fajtát.

Következő nap is mozgalmas volt, hiszen a Jókai Mór által a „Szegény gazdagok” című regényében leírt történések helyszínére, a Brádi medencébe látogattunk. Délelőtt, az Európában is egyedi, 1896-ban alapított brádi Aranymúzeumba látogattuk meg, ahol megtekinthettük a világhírű natív arany és ásvány kiállítást. Az itt kiállított darabok az Érchegység aranybányáiból kerültek a múzeumba, a maga több mint 1300 darabot számláló kiállítást a világ legjelentősebb gyűjteményei között tartják számon.

A brádi múzeumból, Európa egyik legfontosabb és legszebb épített műemlékébe, a Mikszáth Kálmán által a „várak királyának” nevezett Vajdahunyadi Várkastélyba értünk, ahol megnéztünk a kastély termeit, a lovagtermet, a bástyákat és a tornyakat, a kápolnát, tömlöcöt, a kínzókamarákat valamint az udvart. A várkápolna délnyugati oldalánál, a kisebb udvaron álló kútnál, beszélgettünk a Hunyadiakról, a vár történetéről, a gyerekek pénzérmét dobtak az udvaron található kútba. A kastélyvár, a gyönyörű kilátás valamint a várudvaron levő, az Universal Studio által készített Dragonheart filmes kellékei és díszletei, feledhetetlen élmény jelentett minden „adys” számára. A kastély díjmentes látogatását Takács Aranka, vajdahunyadi önkormányzati képviselő támogatta.

A táborba érkezés előtt még egy meglepetésben részesültek diákjaink, hiszen bepillantást nyertek az ország egyik legszebb vármegyeházának épületébe valamint az ott zajló munkába. Fülöp Diána prefektúrai tanácsos közvetítésével, az épület látogatásakor tudhattuk meg, hogy a eklektikus stílusú vármegyeház, századfordulós műemléképület, Alpár Ignác tervei alapján épült. Ma a Hunyad Megyei Prefektúra és a Megyei Önkormányzat székhelye. Ugyanitt, Kiszely Tiberiu Fabius alprefektus részletesen ismertette a prefektúra intézményének munkásságát, bemutatva a helyi és megyei közigazgatás működési szerkezetét, a polgárok valamit a közigazgatás jogait és kötelezettségeit.

Az ebéd után a vetélkedő következett, ahol csapatokra osztva, a diákok a program különbféle tevékenységein megszerzett és megtanult új információkból mérkőztek meg. A vetélkedő végén, mindenki részvételi oklevéllel és a Corvin Kiadó jóvoltából hasznos könyvekkel részesült.

Este ébredtünk rá, hogy pakolnunk kell, mivel másnap reggel indulni kellet vissza Bukarestbe, a tábor vendégkönyvébe elevenítettük fel ennek a pár csodálatos napnak az emlékeit, megköszönve vendéglátóinknak, Széll Lőrincznek, a Hunyad megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság vezetőjének az utaztatás biztosítását valamint a tábor családias hangulatát.

Az „Iskola másképp” héten megszervezett „Együtt sikerül” program eredményeként elmondható, hogy a bukaresti magyar diákok nagy távolságot tettek meg, teret és időt jártak be, elmélyítették történelmi, irodalmi és anyanyelvi tudásukat valamint hosszú távú partnerségi kapcsolatot teremtettek a dévai “Téglás Gábor” Elméleti Líceummal.

Az „Együtt sikerül” program legfőbb következtetése, hogy a megszervezett és lebonyolított tevékenységek újabb hozzáadott értéket jelentettek az Ady Endre Elméleti Líceum által biztosított lehetőségék sorában. A Bukaresti Magyar Élet című havilapon és az iskola honlapján keresztül a bukaresti magyar közösség is tudomást szerzett a program tevékenységeiről, eredményeiről, támogatóiról.  Meggyőződésünk, hogy az ilyen lehetőségek újabb indokot adhatnak a bukaresti magyar közösségnek hogy, mind többen bátorkodjanak beíratni a magyar tagozatra gyerekeit, bizonyítva ezúttal is hogy egy „élő közösség” legfontosabb mozgató ereje a közösségi szerepvállalás, mert az elszórványosodott bukaresti szórványban is a megmaradás csak „Együtt sikerül”!

Az „Együtt sikerül” program legfőbb támogatója a Communitas Alapítvány, akinek ezúttal is köszönjük!

 

Széll Bíborka, tanítónő

Özv. Dr. Kiss Endréné

Özv. Dr. Kiss Endréné

Szül. Gráf Hajnalka Márta

Nem tudott úgy élni, hogy valamit ne adott volna másoknak

 

 

 

 

 

Gráf Hajnalka Márta Zsil-völgyi református lelkészi családból származott, a kolozsvári leánygimnáziumban tanult. 1951-ben érettségizett, majd olyan időben végezte az egyetemet, amikor Szabó T. Attila, Szabédi László, Szigeti József voltak professzorai. Marosvásárhelyen a leánygimnáziumban kezdte tanári pályafutását, majd Nyárádszeredába került, ahol 1962–1985 között, nyugdíjba vonulásáig magyar irodalom-szakos tanárként dolgozott a helyi középiskolában. Úgy érezte, hogy a vidéki gyereknek többet lehet adni, és azt ők nyílt lélekkel, tiszta szívvel fogadják be. Munkássága maradandó volt a nyárádmenti kisváros és annak környezete számára: későbbi irodalom-szakos tanárok, pedagógusok, lelkészek, színészek nőttek ki a szeredai gimnáziumból, de aki kétkezi munkás lett, az is verset és olvasást szerető ember maradt. A tanárnő úgy gondolta, hogy őszinte szeretettel meg lehet változtatni a világot. Ezért is telepedett át Nyárádszeredába, segítette férjét, Kiss Endre egykori körorvost munkájában, nevelte gyermekeiket, unokáikat ugyanebben a szellemben.

 

1985-ben vonult nyugdíjba, de azóta sem tudott tétlenül ülni. Az a megszállott pedagógus volt, aki nem tudott úgy élni, hogy valamit ne adott volna másoknak. Hitvallása volt: „Adni, adni, mindig csak adni, jó szót, mosolyt, hitet, bátorítást és sok-sok önzetlen szeretetet.” Nyugdíjas évei alatt is dolgozott, alkotott, diákokat és felnőtteket segített, pennájukat irányította, lelküket csiszolgatta, kilenc éven át az egykori Bekecsalja lap szerkesztőségének is tagja és mentora volt. Ajtaja mindig nyitva volt, bárki beléphetett egy könyvért, egy beszélgetésre. Mindig otthonának érezte Nyárádszeredát, azzal a gazdag anyaggal, amit hozott magával a Zsil-völgyéből, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről.

Öt évvel ezelőtt a kisváros vezetősége Bocskai-emléklappal tüntette ki. A figyelmesség, értékelés mindig jól esett számára, de mindennél többet ért tanítványai visszajelzése, a személyes találkozások és őszinte hűségük, hiszen állandóan visszatértek hozzá. Mindegy, hogy Stockholmban vagy Budapesten éltek, vagy csupán a szomszéd faluból kerékpároztak át hozzá. Tavaly elismerő oklevelekkel köszönte meg a nyárádszeredai középiskola az egykori pedagógusok munkáját. Ekkor a mindenki Hajni nénije a következőket mondta: „Boldog pedagógus voltam. Lélekben mindig tanár vagyok. Ha újrakezdhetném az életemet, újra ezt csinálnám”.

Tavaly erőt vett rajta a betegség, a hétvégén pedig, műtét utáni rehabilitáció időszakban meggyengült teste végleg megpihent. Temetése kedden 14 órától lesz Marosvásárhelyen a református temetőben.

 

Farsang-búcsúztató Csernakeresztúron

 

Igen jó hangulatú, immár hagyományossá vált, farsangi mókázásra került sor a csernakeresztúri  iskolában. Kicsik, nagyok és még nagyobbak gyűltek össze, hogy együtt búcsúztassák vidám hangulatban a telet.

 

A jelmezes felvonulást a három pedagógus, azaz a három kismalac mókás énekes bemutatkozása nyitotta meg, melyet a jelmezek parádéja követett. Volt ott bohóc, Csipkerózsika, Fülöp herceg, kacsa, fekete párduc, vámpír, orvos, tündér, focista, orvos, róka, még pillangó is. És hát szabad volt a tánc, melyet érdekes játékok követtek, mint például: seprűtáncoltatás, célba dobás, zokni párosítás, lufi-táncoltatás, testrészes tánc.

A mókázás különleges momentuma volt, mikor minden gyerek papírlapra rótta egy jellembeli hibájának nevét, majd a papírt a gonosz boszorkára, illetve annak seprűjére ragasztották, s varázsszóra az összes rossz tulajdonság porrá égett.

Rajzos feladat is volt: az egyéni elképzelés szerint elkezdett rajzot mindenki maga kedve szerint bővíthette, míg egészen érdekes képpé alakult. Külön rajzoltak az óvódások, külön a kisiskolások. S hogy mi lett végeredmény? Hát a telet, rosszat elijesztő álarc.

A mulatságnak természetesen része volt a falatozás is: finom, ízletes fánk és süti várt az egybegyűltekre.

E vidám alkalom is a gyerekek, szülők és pedagógusok közös akaratának eredménye volt. Köszönet illeti ezért a szülőket a hozzáállásukért és a sok finom falatért, a pedagógusokat az ötletekért és kezdeményezésért és a gyermekeket a kifogyhatatlan játékos kedvért, bátorságért és leleményességért.

Széll Bíborka

Böjte Csaba kapta idén a Magyar Szabadságért díjat

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója kapta idén a Magyar Szabadságért díjat. A díjat június 27-én, szombaton a gödöllői Szentháromság-templomban adták át – tájékoztat az MTI.


Az elismerést minden év júniusának utolsó szombatján, a szovjet csapatok Magyarországról történő, 1991. június 19-i kivonulására és az ország függetlenségének visszanyerésére emlékező Magyar Szabadság Napján adják át.

Gémesi György polgármester, a Magyar Szabadság Napja Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte: a díjat mindig olyanok kapták, akik jelentősen hozzájárultak a magyar nemzet felemelkedéséhez, és megőrizték azt a szellemiséget, amelyet az ország örökségül kapott elődeitől.

Koltay Gábor filmrendező, a kuratórium tagja felidézte: a győztes nagyhatalmak egyetértésével Kelet-Közép-Európa népei részeseivé váltak egy hosszú évtizedekig feldolgozhatatlan társadalmi és emberkísérletnek, amelynek nyomában a teljes elszegényedés, a reménytelenség, a belenyugvás következett. Az emberhez méltó élet teljes körű feladása azonban roncsoló hatású, s „többek között ezért sem tudunk igazán mit kezdeni azzal a történelmi lehetőséggel, ami 1989-cel számunkra megadott.”

Böjte Csabát méltatva Koltay Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehézségek ellenére is sikerrel végzett és sokak által elismert tevékenysége példa. „Egy társadalmi-gazdasági feszültségekkel teli, átmeneti korban érkezik egy mély hitétől vezérelt, bátor ember, aki baráti kezet nyújt honfitársainak. Gondoskodik gyerekeikről, biztosítja a legelemibb létfeltételeket, és ami talán még fontosabb, jó szót, mosolyt, szeretetet nyújt a számkivetett emberpalántáknak”. Nagy hatású életművének üzenete, hogy van remény, nincs leküzdhetetlen élethelyzet – fogalmazott.


Böjte Csaba, akit a jelenlévők felállva, vastapssal köszöntöttek, a díj átvételekor úgy fogalmazott: „Hiszem, hogy a világunkat a szeretet, a jóság képes szabaddá tenni.” Hozzátette: a gyűlöletet, a sötétséget, a butaságot kell legyőzni, mert azok roncsolják a szabadságot.

Böjte Csaba szólt arról is, hogy csak együtt, közösen lehet a Kárpát-medencéből „tündérkertet” építeni, mert külön-külön a nemzetek erre nem képesek, és azt kívánta, hogy mindig legyen meg a párbeszédre való készség.

Az eseményen részt vett Antall József volt miniszterelnök özvegye is.

A Magyar Szabadság Napja Alapítvány által 2000-ben alapított díjat olyan személyiségek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez. A díjat elsőként Nemeskürty István író vehette át, 2014-ben Jókai Anna író kapta.

Föl, föl fiúk, csak semmi félelem!

 

Tizedik ballagás a Téglásban

Tizedik alkalommal szólalt meg a búcsúcsengő a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, mely idén 44 végzős diákot bocsátott útra. – Különleges ez a tízes szám, hiszen a hazai tanügyi rendszerben ez számít a legjobb értékelésnek, a futballban is a csapatkapitányok viselik a tízes mezt, és úgy érzem, a tíz esztendő alatt nekünk is sikerült a legjobbak soraiba felzárkózni. A minőségi oktatásra való törekvés mellett igyekeztünk hagyományokat teremteni ebben a fiatal tanintézményben, olyan ünnepségekkel, melyek identitástudatot és tartást adnak a gyermekeinknek – fogalmazott Balogh Botár Károly Csaba aligazgató.

Mint minden esztendőben idén is az ünnepi osztályfőnöki órákkal, illetve a diákok búcsúzásával kezdődött a ballagás. Majd ünnepi menetben járták végig a diákok az iskola minden zegét-zúgát, abban az aulában állapodva meg, mely az elmúlt négy, nyolc, akár tizenkét esztendő alatt számos felemelő vagy vidám ünnepségüknek nyújtott teret. Itt került sor a szülők, tanárok, diáktársak körében történő ünnepélyes búcsúztatásra is.

Kocsis Attila iskolaigazgató ezúttal is féltő gonddal, de bizakodva szólt a diákokhoz, Kodály Zoltánt idézve biztatta őket arra, hogy merjenek elindulni egy úton, és haladni, kitartani azon, akárcsak az a közösség, mely megálmodta, megépítette a dévai magyar iskolát és kitartóan küzd a fennmaradásáért.

A továbbiakban e közösség számos kiemelkedő képviselője szólt a diákokhoz. Dézsi Attila, kormánytisztviselő a szülők és pedagógusok áldozathozatalára hívta fel a diákok figyelmét, illetve arra, hogy együtt, közösségben sokkal könnyebb haladni a cél felé.

Palkó Cecilia, a dévai Szent Ferenc Alapítvány igazgatója Wass Albert lámpagyújtogatójának példájával buzdított a szeretet, tisztaság, lelki békesség megőrzésére, sugárzására.

Építs életet, hagyd, hogy összetörjön, darabokra hulljon, aztán építs fel újat, egészen addig, amíg eljutsz ahova mindig vágytál – fordult a diákokhoz Máté Márta, megyei főtanfelügyelő-helyettes. És biztató szavak, jó tanácsok hangzottak el Kun Gazda Kinga magyartanár, Pogocsán Ferdinánd helyi RMDSZ-elnök, valamint Dezméri István megyei RMDSZ-ügyvezető elnök részéről is. Utóbbi, Winkler Gyula EP-képviselő üdvözletét is tolmácsolva, arra kérte a diákokat, hogy mindig megbecsüléssel emlékezzenek iskolájukra.

A ballagási hagyományok sorában fontos helyet kapott az iskola kulcsának átadása. Idén a végzős évfolyam három osztályának legjobbjai: László Imola, Todor Franceska és Turcu Cătălina Alexandra adta át az iskolakulcsot a tizenegyedikeseknek. Majd felkötötték szalagjaikat az iskola „cégtáblájára”.

A diákság nevében Gáspár-Barra Szilárd, tizenegyedikes tanuló búcsúztatta társait, Madáchot idézve bíztatta őket kitartó küzdelemre.

A díjazások előtt Kocsi Attila iskolaigazgató bemutatta a tanintézmény frissen megjelent második évkönyvét, majd az osztályfőnökök: Cranciova Gabriella, Sáfár Csaba és Balogh Ildikó szóltak diákjaikhoz, felelevenítve a sok színes egyéniség közösséggé kovácsolásának szép és néha nehéz, néha humoros pillanatait, reménységgel indították útjukra a fiatalokat.

Az osztály-szintű díjkiosztás után dr. Hauer Erich, az iskola fiatalon elhunyt megálmodójának emlékére alapított Hauer Erich Társaság elnöke adta át az évfolyamelsőnek járó díjat Todor Franceskának. Pogocsán Ferdinánd, dévai RMDSZ tanácsos Tolnai Tibort díjazta. A búcsúdal felcsendülése előtt még sor került az idegen nyelvek és a sport terén kiemelkedő eredmények díjazására is, majd megszólalt az utolsó csengő, és a diákok a búcsúzás és reményteli várakozás vegyes érzésével vonultak ki az immár tízesztendős alma materből.

Gáspár-Barra Réka

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm